Aranysakál

Itt élek

Délkelet-Európától Dél-Ázsiáig elterjedt vagyok; Magyarországon is őshonos faj voltam, ahonnan a XX. század közepére kipusztultam, de az 1990-es évek óta a Balkán felől természetes úton újra visszatelepültem az ország egész területére.

Itt lakom

Bozótosokban, ártéri ligeterdőkben, mocsaras nádasokban (ezért hívnak nádi farkasnak is) és mezőgazdasági területeken lakom.

Kedvenc ételeim

Rendkívül alkalmazkodó mindenevő ragadozó vagyok: rágcsálókat, mezei pockot, vízimadarakat (pl. tőkés récét), őzgidát, rovarokat, gyümölcsöket és elhullott állatokat (dögöt) egyaránt elfogyasztok.

Családi állapotom

Hűséges, egész életre szóló párkapcsolatban vagy kisebb családi falkában élek, ahol az előző évi fiatalok gyakran „bébiszitterként” segítenek a szülőknek az új kölykök felnevelésében.

Felnőttként az életem / Így születtem

Tél végén párosodom, a vemhességem 60–63 napig tart.

Ilyen az utódom

Áprilisban föld alatti kotorékban vagy sűrű bozótban 4–6 sötét bundájú, vak kölyköt hozok a világra, akiket mindkét szülő gondosan táplál és védelmez.

Ilyen sokáig élek

A vadonban 8–10, vadasparkban 12–15 évig élek. Marmagasságom 45–50 cm, testhosszam 70–85 cm, testtömegem 10–15 kg (a rókánál nagyobb, a farkasnál kisebb kutyaféle vagyok).

Félek tőlük

Legfőbb természetes ellenségem a szürke farkas (amely nem tűri meg a vadászterületén az aranysakált).

Természetvédelmi státuszom

Magyarországon őshonos, vadászható faj.

Ezeket köszönheted nekem

A mezőgazdasági területeken rengeteg kártevő rágcsálót (mezei pockot és egeret) pusztítok el, az elhullott vadak tetemeinek eltakarításával pedig a természet egyik legfontosabb „köztisztasági dolgozója” vagyok, megakadályozva a betegségek terjedését.

Emlősök