Balkáni gerle

Itt élek

Eredetileg Dél-Ázsiából származom, majd a Balkán-félsziget felől az 1930-as évektől kezdve saját szárnyaimon meghódítottam egész Európát; ma már Magyarország valamennyi városában és falujában gyakori, állandó (nem vonuló) madár vagyok.

Itt lakom

Emberkövető madárként városokban, falvakban, parkokban, gyümölcsösökben és családi házak kertjeiben lakom, ahol magas fákon – különösen szívesen fenyőkön és tujákon – költök.

Kedvenc ételeim

Kultúrnövények és gyomnövények magvait (napraforgót, búzát, kukoricát), bogyókat, valamint apró csigákat és rovarokat csipegetek a földről.

Családi állapotom

Hűséges, monogám párkapcsolatban élek: a hím látványos siklórepüléssel és meghajlásokkal udvarol, majd a fán vékony ágakból és gyökerekből fészket építünk, amelyben 2 tojást költünk ki.

Felnőttként az életem / Így születtem

Évente többször (enyhe időben akár 3–5 alkalommal is) költök; fészekaljanként mindig 2 hófehér tojást rakok, a költési időm pedig 18–22 nap.

Ilyen az utódom

Fiókáim apró, sárgás pelyhes, vak fészeklakóként bújnak ki a tojásból. A szülők felváltva melengetik és táplálják őket, a fiókák pedig olyan gyorsan fejlődnek, hogy 15–18 napos korukban már ki is repülnek a fészekből.

Ilyen sokáig élek

Általában 5–10 (védett környezetben akár 14–15) évig élek. Testhosszam 31–33 cm, testtömegem 170–240 gramm.

Félek tőlük

A vadmacska, a héja, a karvaly tojó, a vándorsólyom és a kerecsensólyom jelent rám veszélyt, a tojásaimat és fiókáimat pedig a szarka, a dolmányos varjú és a nyest is elrabolhatja.

Természetvédelmi státuszom

Magyarországon vadászható faj (a tavaszi és nyári költési időszakban kímélet alatt áll).

Ezeket köszönheted nekem

A kertekben, parkokban és szántóföldek szélén rengeteg gyomnövény magját szedem össze, egész évben – még a leghidegebb téli napokon is – barátságos látogatója vagyok a kerti madáretetőknek, a természetben pedig a ritka, fokozottan védett sólyomfélék (a kerecsensólyom és a vándorsólyom) egyik fontos táplálékforrását jelentem.

Madarak