Borz

Itt élek

Egész Európában és Magyarország domb-, hegy- és erdős síkvidékein őshonos menyétféle vagyok.

Itt lakom

Domb- és hegyvidéki lombhullató és elegyes erdőkben, bozótosokban, akácfoltokban, folyó menti élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, az utóbbi időben pedig külvárosi kertekben és városi parkokban is lakom (csak a teljesen nyílt területeket kerülöm).

Kedvenc ételeim

Földigilisztát, bogyós gyümölcsöket, körtét, almát, szilvát, kukoricát, tölgymakkot, egeret és földön fészkelő madarak tojásait eszem.

Családi állapotom

Magányosan vagy nagy családban élek: a klánom tagjai különböző korú és ivarú (hím és nőstény) egyedekből és kölykeikből állnak.

Így szaporodom

Felnőttként az életem / Így születtem

Ilyen az utódom

Tél végén a föld alatti kamrában 2–4 apró, 75 grammos, vak borzkölyköt hozok a világra, akiknek a pofáján már születéskor kirajzolódik a fekete-fehér csíkozás.

Ilyen sokáig élek

A vadonban átlagosan 6 (vadasparkban 12–15) évig élek, testhosszam 60–90 cm, testtömegem 10–15 kg.

Félek tőlük

A farkas, a medve és a hiúz jelent rám veszélyt.

Természetvédelmi státuszom

Magyarországon őshonos, vadászható faj (kölyöknevelési időszakban kímélet alatt áll).

Ezeket köszönheted nekem

Én vagyok az „erdő főépítésze”: hatalmas föld alatti borzváram üresen álló járataiban rókák, vadmacskák, nyestek és más erdei állatok találnak biztonságos otthonra, az ásással átszellőztetem az erdei talajt, elpusztítom a kártevő pajorokat és pockokat, a megevett gyümölcsök magvait pedig a latrináimba pottyantva „elültetem”!

Emlősök