Szuszi
Rengeteg színdarabban játszom főszerepet, általában tűpárnát, vagy kaktuszt alakítok hatalmas sikerrel. Ha veszélyt érzek, szúrós labdává gömbölyödöm, védekező taktikám sikerességét több érzékeny kutyaorr és macskatappancs bánja. Tűhegyes fogaimtól elsősorban a környék földigilisztái rettegnek, de tücsköt-bogarat, csigát, gyíkot, sőt, nagyobb kígyókat is szívesen elrágcsálok, de a gyümölcsöket is szeretem. Télen avarból készült kuckómban durmolok, tömör gombóccá húzom magam, szétnyitásomhoz erősebb konzervnyitó szükségeltetik! Ez idő alatt életfunkcióim lecsökkennek, mondhatni, hibernálódom, szívem nagyon lassan dobog és testhőmérsékletem alig éri el az 5 Celsius fokot. Még szerencse, hogy ősszel dagira ettem magam, így a hideg évszakban hatalmas zsírtartalékaimat élem fel. Tavasszal aztán belső „termosztátom” melegítésre kapcsol, mire elérem a normális 35 Celsius fokot, a pocakom is korogni kezd! A nagy alvásban majdnem elfogytam, így hát én tavasszal farkas… vagyis sünétvággyal vetem magam a finom falatokra!