Ugrás a tartalomhoz
Budakeszi Vadaspark
HU

Háziállatok

Mangalica

Mangalica

(Sus scrofa domesticus)

  • Itt élek

    A Kárpát-medencében, Magyarországon alakultam ki a 19. században, ma főként hazai gazdaságokban és vadasparkokban élek.

  • Itt lakom

    Elsősorban az ólakban, istállókban, azaz a gazdaságokban és farmokon élek. Legjobban dagonyázni szeretek.

  • Családi állapotom

    Kondában vagy csürhében élek. Együtt van velem az egész családom: a hím, azaz a kan, a nőstény vagy koca, a fiatalon herélt hím, az ártány, valamint a malacok és a kicsit idősebbek, a süldők.

  • Felnőttként az életem / Így születtem

    Évente egyszer (ritkábban kétszer) hozok világra utódot. A vemhességem 115 napig (3 hónap, 3 hét, 3 nap) tart, és 5–8 csíkos kismalacnak adok életet.

  • Ilyen az utódom

    A kismalacok nagyon aktívak, gyorsan növekszenek.

  • Ilyen sokáig élek

    10–20 év (testtömegem 150–300 kg, marmagasságom 75–85 cm).

  • Természetvédelmi státuszom

    Magyarországon védett őshonos nemzeti kincs és hungarikum.

  • Kedvenc ételeim

    Mindenevő vagyok: növényeket, fűféléket, makkot, gumókat, gombákat, rovarlárvákat, férgeket és csigákat is szívesen elfogyasztok.

  • Ezeket köszönheted nekem

    Finom húst, zsírt, bőrt és ecsetkészítésre alkalmas szőrt (sertét) adok az embernek.

  • Félek tőlük

    A kismalacokra szabad tartásban a róka vagy a sakál jelenthet veszélyt.

LAKÓINK

Mangalica 1 - nevet kell adni! Fogadj örökbe!

Mangalica 1 - nevet kell adni!

Először is tisztázzunk egy fontos dolgot: az orrom csak hasonlít a konnektorra, valójában nem az! Mint minden disznóféle, én is imádok malackodni. A napom nagy részét azzal töltöm, hogy eszem. Az evésben hamar elfáradok, úgyhogy ledőlök pihenni. A pihenéstől megéhezem, úgyhogy felkelek enni. És így tovább… Na jó, néha szeretek vidáman földet is túrni, vagy röfögve dagonyázni. Egyáltalán nem vagyok válogatós, bármit megeszek, amit elém raknak, így mindenkinél jobban várom a gazdát, aki teleönti moslékkal az etető vályúmat. Alkatilag természetesen a többi házi sertésre hasonlítok, viszont mi szőrösebbek vagyunk, és sokszor az orrunk hegyétől a farkincánk végéig göndör bundában feszítünk.