Ugrás a tartalomhoz
Budakeszi Vadaspark

Emlősök

Muflon
Fajleíró tábla letöltése

Muflon

(Ovis orientalis)

  • Itt élek

    Korzika és Szardínia szigetéről származom, ahonnan a XIX. század végén telepítettek be Magyarország sziklás középhegységeibe.

  • Itt lakom

    Köves-sziklás hegyvidékeken, gyepeken és száraz hegyvidéki erdőkben lakom.

  • Kedvenc ételeim

    Növényevő vagyok: füvet, faleveleket és fakérget fogyasztok.

  • Családi állapotom

    Nagy csoportokban, nyájakban élek, ahol együtt vannak a kosok, a nőstény juhok (birkák) és a bárányok.

  • Felnőttként az életem / Így születtem

    Párzási időszakom novemberben történik (ezt hívjuk berregésnek), a vemhességem pedig 147–154 napig tart.

  • Ilyen az utódom

    Tavasszal 1 (ritkán 2) kisbárányt hozok a világra, aki születése után néhány perccel már lábra áll, és fürgén ugrándozva követi az anyját a meredek, köves hegyoldalakon.

  • Ilyen sokáig élek

    Általában 10–15 évig élek. Marmagasságom 65–85 cm, testtömegem 30–55 kg.

  • Félek tőlük

    Legfőbb természetes ellenségem a hiúz és a szürke farkas, valamint a vastag, jeges hótakaró.

  • Természetvédelmi státuszom

    Magyarországon betelepített, vadászható nagyvad.

  • Ezeket köszönheted nekem

    A legősibb európai vadjuhként a házi juhok kialakulásában és megismerésében van fontos szerepem, a hegyvidéki erdőkben pedig a csúcsragadozók (például a hiúz és a farkas) egyik fontos zsákmányállata vagyok.

LAKÓINK

Muffin

Muffin vagyok, az 1. állatsimogatóban élek, de a muflon kifutóban láttam meg a napvilágot. A muflonanyukám nem akart gondoskodni rólam, ezért lett egy „ember-pótmamim”, akit nagyon szeretek. Az emberektől amúgy egyáltalán nem félek, sőt, szerintem én is egy kicsit „emberszabású” vagyok. Imádok két lábra állni, kicsit felugrálni rájuk, és úgy kérni a zoo-csemegét!

Muflon név 2

Őseink a napos Korzikán és Szardínia szigetén süttették a hasukat és legelésztek kedvükre. Mi is előszeretettel fogyasztjuk a különböző fák és cserjék hajtásait, ízletes fűféléket. Kültakarónk nyáron vöröses, télen dúsabb és gesztenyebarna, az év minden napján magunkon hordjuk a „nyergünket”, ami a hátunk két oldalán látható nagyobb fehér folt tudományos elnevezése. Kifejlett kosaink október közepétől – a párzási időszakban – elég komoly fejmunkát végeznek, hogy eldöntsék, ki a „leg(o)kosabb”: csigaformában kunkorodó méretes szarvukkal úgy rontanak egymásnak, mint két gyorsvonat… Miután a legkeményebb fejű győztes kos eleget tett férfiúi kötelezettségének háreme muflonteheneivel, a kisbárányok innentől számítva 21-22 hét után látják meg a napvilágot.