Adomány/támogatás
Pelus
Sziasztok, Pelus vagyok a nagy pele! Ne nevessetek! Tényleg ez a nevem…meséljem el a sztoriját? Nos, engem apró árva peleként találtak meg, és nem csak a felnőtt peléknél, de a kölyköknél még annál is nehezebb meghatározni a nemeket. Először én igen csak kishölgy jegyeket mutattam, ezért Pele Panna nevet kaptam. De gondozóim között, kedves becézőszóval a (peléből eredeztető becenévvel) Pelus néven illettek, de nagy közönség számára Panna voltam…egészen addig a napig, míg tisztává nem vált…hogy én igen csak úr vagyok…mégsem maradhattam Panna. Így hát a becenévből hivatalos névvé vált a Pelus. Csak szólok, hogy ha nappal jössz hozzám látogatóba, ne csodálkozz, ha a „PELEsleges csöngetni, mert épp alszom!” táblát látod kifüggesztve nálam. Ugyanis napnyugta előtt szürke szőrgombócként durmolok, és amikor te álomra hajtod a fejed, én akkor kezdem a napom… vagyis az éjszakám… Ősszel ráadásul elkezdek felkészülni a Nagy Téli Szundira, és meglehetősen vastag zsírréteget növesztek magamra: sok gyümölcsöt, magvakat, gombákat, fakérget eszem, de néha kedvem szottyan egy kis csigára, és egyéb ínyencségekre. Téli üzemmódban még éjszaka sem vagyok elérhető! (De megsúgom, odúm egyik oldala panoráma ablakos, ott csendesen meg tudtok lesni durmoló társaimmal együtt). Előszeretettel költözöm elhagyott ingatlanokba, például üres madárfészekbe, faodúkba, mélyedésekbe. Szeretem a parkokat, ligeteket, lombos-erdős területeket, de szívesen lakom az ember feje fölött a padláson, sufnitetőben, ésatöbbi nagyon kényelmes, védett és esőmentes helyen peletelepeket alkotva, mert egyáltalán nem szeretem a magányos pelelétet, összebújva hajtjuk álomra pelefejünket.
