Ugrás a tartalomhoz
Budakeszi Vadaspark

Emlősök

Szikaszarvas
Fajleíró tábla letöltése

Szikaszarvas

(Cervus nippon)

  • Itt élek

    Kelet-Ázsiából és Japánból származom (a sika szó japánul szarvast jelent), Európában főként vadasparkokban és zárt vadaskertekben találkozhatsz velem.

  • Itt lakom

    Gyepeken, erdei bozótosokban, lombos erdőkben és hegyvidékeken lakom.

  • Kedvenc ételeim

    Füvet, faleveleket és zsenge rügyeket eszem.

  • Családi állapotom

    A hím magányosan jár, külön élnek a tehenek a borjaikkal.

  • Felnőttként az életem / Így születtem

    Őszi párzási időszakom után a vemhességem 218–229 napig tart.

  • Ilyen az utódom

    Május–júniusban 1 fehér pettyes kisborjút hozok a világra, akinek a pettyei a felnőtt nyári bundáján is egész életében megmaradnak.

  • Ilyen sokáig élek

    Általában 11–14 évig élek. Marmagasságom 70–95 cm, testtömegem 35–70 kg.

  • Félek tőlük

    A szürke farkas jelent rám veszélyt.

  • Ezeket köszönheted nekem

    A növényzet legelésével és a magvak terjesztésével formálom az erdei élőhelyeket, elhullajtott agancsom ásványi anyagokkal látja el az erdő apró állatait, őshazámban, Japánban pedig szent állatként tisztelnek.

LAKÓINK

Szikaszarvas neve?

Valójában nagyon messziről érkeztem, nem is vagyok őshonos Magyarországon, az egzotikus távolkeletről származom, Japántól Koreán át, Vietnámban és Tajvanon is megvetettem a patám. A dám-, és gímszarvashoz hasonlóan én is remek rejtőszínekkel álcázom magam, sárgásbarna bundám két oldalán fehér foltokkal pöttyözött, ami nem véletlen, mert segítségével úgy bele tudok olvadni a nyári erdőbe, hogy kétszer is meg kell nézned, hogy tényleg ott vagyok-e, és nem a szemed csalt. Télen szürkés bundára váltok, foltjaim megfakulnak, igazodva a téli, kopár erdei stílushoz. Szóval természetes színeket kedvelem, és követem is a natúr-divatot.

Nagy Ingrid?

Egyes vélekedés szerint a hátsóm eléggé erőteljes, és nem annyira kecses, mint a többi szarvasé, de kit érdekel, szerintem csak irigykednek! Főleg, mert ezen az állítólag méretes hátsón egy nagyon hasznos és ügyes kis farkinca található, amivel jelezni tudok a többieknek, ha veszélyt érzek. Szívesebben bujkálok a sűrűben, inkább, mint hogy nyílt terepen szaladjak, ugyanis nem vagyok egy nagy sprinter, futás közben elég gyorsan elfáradok… A hangom nagyon különleges, vékony, elnyújtott, kicsit sípolós-sikítós-féle, az emberek azt mondják, hogy túlvilági, és tutira hidegrázást kapnak, ha megszólalok az erdőben.