Ugrás a tartalomhoz
Budakeszi Vadaspark
HU

Emlősök

Vadászgörény
Fajleíró tábla letöltése

Vadászgörény

(Mustela putorius furo)

  • Itt élek

    A közönséges görényből már több mint kétezer éve háziasították őseimet Európában; ma az egész világon és Magyarországon is elterjedt vagyok.

  • Itt lakom

    Tágas kifutókban, búvócsövekkel berendezett lakóhelyeken és az ember környezetében lakom (vad ősöm, a közönséges görény erdőszéleken, vízpartokon és tanyák környékén él).

  • Kedvenc ételeim

    Ragadozó húsevő vagyok: vándorpatkányokat, egereket, pockokat, kisemlősöket, húst és tojást fogyasztok.

  • Családi állapotom

    Vad ősömmel ellentétben nagyon társaságkedvelő vagyok: szívesen élek és alszom összebújva a fajtársaimmal; a hímet kannak, a nőstényt szukának, a kicsinyeket pedig kölyköknek hívják.

  • Felnőttként az életem / Így születtem

    Tavasszal és nyáron szaporodom, a vemhességem 41–42 napig tart.

  • Ilyen az utódom

    Egyszerre 4–8 apró, mindössze 8–10 grammos, hófehér pelyhes, vak és süket kölyköt hozok a világra, akik csak egyhónapos korukban nyitják ki a szemüket.

  • Ilyen sokáig élek

    Általában 6–10 évig élek. Karcsú, nyúlánk testem 35–50 cm hosszú, testtömegem 0,7–2 kg (a hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél).

  • Félek tőlük

    A szabadban a nagyobb ragadozó madarak (uhu, héja), a róka és a kutyák jelentenek rám veszélyt.

  • Természetvédelmi státuszom

    Háziasított állat. Vad őse, a közönséges görény. Magyarországon védett, értéke 25 000 Ft.

  • Ezeket köszönheted nekem

    Évezredeken át segítettem az embernek az üregi nyulak föld alatti kotorékból való kihajtásában, valamint a magtárak, pincék és istállók patkányoktól és egerektől való megtisztításában, ma pedig játékos, okos társállatként is sok örömet szerzek.

LAKÓINK

Tejföl? Fogadj örökbe!

Tejföl?

Sziasztok, Tejföl vagyok! Ugyan olyan vadászgörény, mint Zselé, annyi különbséggel, hogy az én bundám hófehér színű. Ennek az az oka, hogy albínó vagyok, vagyis nincsenek pigmentek (színsejtek) a testemben. Szemem is azért piros, mert a benne futó hajszálereket lehet látni. Bár Zselé lány, én meg fiú vagyok, csak szomszédi viszonyban élünk egymással, nem lakunk együtt. Egyikünk sem áll még készen egy komoly kapcsolatra. Én amúgy is egy lázadó vadóc vagyok, nem vagyok a komoly kapcsolatok híve. Zselével ellentétben én egy picit csipkelődős vagyok, ezért többször láthatjátok Zselét különböző programok alkalmával, mert ha engem kivesznek a gondozók, akkor (bár csak játékból), de igen csak oda tudok harapni a kis éles fogaimmal. De már mint mondtam, én már csak ilyen vagyok, se vadászgörény lány, se állatgondozó nem szelídítheti meg vad lelkemet.

Zselé Fogadj örökbe!

Zselé

Zselé vagyok, a nevemet pedig ruganyos, jógázókat megszégyenítő testalkatomról, hajlékonyságomról kaptam. Vadászgörény vagyok, és szeretem, ha a gondozóim kézbe vesznek, vagy játszanak velem, olyankor nagyon izgatott és kíváncsi leszek. Társam és szomszédom Tejföl, az albínó, fehér színű vadászgörény legény. Fontos tisztáznunk, hogy nem rágcsáló vagyok, hanem ragadozó! Sőt, tudni kell rólam, hogy őseimet vadászatra is használták, mivel olyan ruganyosak vagyunk, mintha gumiból lenne a testünk. Szűk, földalatti üregekben is jól mászunk, akár ketté is tudjuk hajtogatni magunkat, és gond nélkül tudunk tolatni, ezért a patkányokat, egereket és üregi nyulakat hatékonyan tudjuk likvidálni. Az emberek mostanában inkább házikedvencnek tartják a barátaimat, mert mókásak, okosak, kíváncsiak és szeretnek játszani, valamint érzelmileg is kötődnek gazdájukhoz. Ébresztőóra helyett is gyakorta használnak görényeket, mert biztosak lehetnek abban a gazdik, hogy hajnalban óriási hangzavarra, hangoskodásra, trappolásra, azaz igazi görény-murira ébrednek majd… Imádjuk a ráncigálós-birkózós-kergetőzős mókát, kevés jobb dolog van a világon, mint a huza-vona! Bevallottan kleptomániásak vagyunk, és előszeretettel dugdosunk el kisebb-nagyobb tárgyakat a lakásban. Aztán, amikor kérdőre von a gazdi, akkor ártatlan arccal nézünk ki a fejünkből, és nem értjük, ugyan miért baj, ha a zörgős kulcscsomókat, tollakat, telefonokat, vagy a szép színes mosogató szivacsot néha a kanapé párnája mögül kell kihalászniuk. Amúgy is vonzódunk a lyukak, csövek és kis zárt területek iránt, bátor görénynemzetség vagyunk, a nagyobb állatoktól se félünk, és néha pont ezért kerülünk bajba… A kutyákkal és macskákkal ellentétben nekünk nincs “hazatérő ösztönünk” és a vadonban már nem tudunk életben maradni, ha elkóborolunk (igen, egy szellőzőnyíláson keresztül is ki tudunk szökni az utcára). Mint említettem, ragadozók vagyunk, tehát a fincsi husit, ropogtatni való csontocskákat imádjuk, a növényi táplálékot képtelenek vagyunk megemészteni. Szóval, ha kedveskedni szeretnétek nekünk, akkor legyen otthon rengeteg, játékos búvóhely, és ízletes csirkeszárny… a müzlit pedig edd meg inkább te!